2026. október 14-én 17.00 órai kezdettel mutatjuk be a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában megjelent A kollégista lány című regényemet, mely az 1956-os forradalom 70. évfordulójára készült.

Milyen lehetőségei voltak egy fiatal munkáslánynak az 1950-es évek Magyarországán? Mit jelentett kitörni a gyári hétköznapokból, bekerülni a szakérettségis kollégiumba, majd az egyetem világába egy olyan korban, amikor a politika és az ideológia az élet legszemélyesebb területeire is behatolt?

Rozán Eszter új regényének főhőse, Boros Ilona a szombathelyi cipőgyárból indul el a továbbtanulás felé. A fiatal lány történetén keresztül megelevenedik az ötvenes évek különös világa: a munkáskáderképzés, a kollégiumi mindennapok, a származás szerinti megkülönböztetés, a politikai megfelelés kényszere, a félelem és a bizalmatlanság, miközben barátságok, szerelmek, remények és hétköznapi örömök teszik emberközelivé a korszakot. A személyes életút végül 1956 sorsfordító napjaihoz vezet. A történetet évtizedek távolságából, Ausztráliában idézi fel az idős Ilona, akinek emlékei nyomán egy letűnt korszak nem történelemkönyvi eseménysorként, hanem megélt emberi tapasztalatként tárul az olvasó elé.

A kollégista lány egyszerre történelmi regény, korrajz és egy fiatal nő felnőtté válásának története, olvasmányos, személyes betekintés az 1950-es évek Magyarországának mindennapjaiba.

Részlet a regényből:

„ - Razzia! Ki az ágyból!

Álmosan dörzsöltük a szemünket, félig alvó állapotban hagytuk el fekhelyeinket, akinek volt pongyolája, komótos mozdulatokkal felvette, a többiek szégyenlősen húzták össze magukon a hálóingüket, vagy azt a ruhadarabot, amit pizsamának neveztek ki.

Prahács körbemutatott.

- Ágyneműt, matracot felemelni, vizsgálat következik!

Mindent felforgattak, a legapróbb zugba is benéztek, kutattak az ágy alatt, a sodronyok között, még a paplanhuzatot is leszedették, nem rejtegetünk-e ott valamit.

Utána a folyosói szekrények következtek, kidobálták a ruháinkat, a személyes holmijainkat, csak úgy röpködtek a fehérneműk, fésűk, hajcsatok, nem kíméltek semmit.

Nem derült ki, mit kerestek, alkoholt, röpiratot, vagy valamilyen titkos tárgyat, netalán fegyvert, mert ahogyan jöttek, olyan gyorsan el is viharzottak, de előtte még a lelkünkre kötötték, hogy rakjunk rendet, csak utána fekhetünk vissza.

Döbbenten néztünk végig a folyosón és a hálótermen, az az érzésünk támadt, mintha egy rosszul megfestett csata utáni tájképet látnánk, vagy ahová minimum becsapott egy bomba, a cuccaink kupacokban, összegubancolódva hevertek egymás hegyén-hátán. Lassan hajnalodott, a razzia miatti izgalom kezdett kiszállni belőlünk, ismét eluralkodott rajtunk a bágyadtság, cseppet sem éreztünk indíttatást ahhoz, hogy szépen egyesével összehajtogassunk mindent, és visszategyük a szekrényekbe.

Mégis tudtuk, hogy meg kell csinálnunk, elgyengült lábakkal guggoltunk a földön, válogattuk a cókmókjainkat, igyekeztünk nem összekeverni a másikéval.”

A könyvbemutatón elhangzik a történethez kapcsolódó A felvételi című minihangjáték Kelemen Zoltán színművész közreműködésével, az Együtt indultunk című dalt Rozán Eszter és barátai adják elő.

Rozán Eszter: A kollégista lány – Életképek az 1950-es évekből, Szülőföld Könyvkiadó 2026.

Bemutató: 2026. október 14. 17.00 óra

Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely, Dr. Antall József tér 1

Követve a korszellemet és a technikát, Bonyhádi Károly könyvbemutatója kapcsán kísérletbe kezdtünk, Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel egyetértésben kipróbáltuk, vajon mennyire képes a mesterséges intelligencia beszámolni egy olyan eseményről, melyen nem volt ott, csupán néhány szóban kapott utasítást.

A mesterséges intelligencia alkalmazása a művészetben, újságírásban már csak azért is fontos kérdés, mert a Bonyhádi Károllyal való beszélgetés során is szóba került. A megadott promptok a következők voltak: Bonyhádi Károly Signo c. könyvének bemutatója a Líra könyvesboltban, Szombathelyen, meghitt hangulat, projektoros vetítés, beszélgetés Fűzfa Balázzsal, melynek során az AI is szóba került.

Íme az eredmény, az olvasó eldöntheti, hogy veszélyben van-e az újságírói szakma vagy sem. Azt viszont leszögezhetjük, döbbenetes, mennyire élethűen adta vissza nemcsak azt, ami a könyvbemutatón történt, hanem még annak megfelelő hangulatot is igyekezett teremteni.

A cikk:

Családias, közvetlen és inspiráló hangulat lengte be a szombathelyi Líra könyvesboltot Bonyhádi Károly Signo című könyvének bemutatóján. Az esemény nem egyszerű könyvbemutató volt: sokkal inkább egy vizuális és szellemi utazás, amely során a résztvevők betekintést nyerhettek egy több évtizedes grafikai életműbe, valamint abba a gondolkodásmódba, amely a művek mögött áll.

A könyvesbolt megtelt érdeklődőkkel – régi barátokkal, pályatársakkal, művészetkedvelőkkel, színházi emberekkel és olyanokkal is, akik hosszú ideje követik Bonyhádi Károly munkásságát. Már az első percekben érezhető volt, hogy ez az este személyesebb és bensőségesebb lesz a megszokottnál. Nem egy hivatalos, távolságtartó esemény bontakozott ki, hanem egy olyan találkozás, ahol alkotó és közönség valóban kapcsolatba került egymással.

A program első részében Bonyhádi Károly projektoros vetítés segítségével mutatta be a Signo világát. A vásznon egymást követték az elmúlt több mint ötven év munkái: színházi plakátok, könyvborítók, arculattervek, kulturális rendezvények vizuális anyagai. A képek nem csupán grafikai alkotásokként jelentek meg, hanem egy város és egy korszak kulturális lenyomataként is. Szombathely kulturális életének számos emléke elevenedett meg a vetített anyagban. A szerző minden munkához személyes történeteket, háttérinformációkat és olykor humoros anekdotákat is fűzött. Mesélt arról, hogyan születtek egyes ikonikus plakátok, milyen kihívásokkal járt a színházi grafika világa, és miként változott meg az alkalmazott művészet szerepe az elmúlt évtizedekben. A közönség számára különösen érdekes volt látni, hogy a jól ismert képek mögött mennyi gondolat, keresés és emberi kapcsolat húzódik meg.

Az est második felében Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett a szerzővel. A két régi ismerős párbeszéde oldott és természetes volt, emiatt a közönség szinte úgy érezhette, mintha egy nappaliban ülne egy baráti társaságban. A beszélgetés során szó esett a könyv megszületéséről, a tipográfia és a vizualitás kapcsolatáról, valamint arról is, hogy egy grafikus miként tud egyszerre szolgálni megrendelői igényeket és megőrizni saját alkotói karakterét.

Fűzfa Balázs több alkalommal is kiemelte, hogy Bonyhádi Károly munkái túlmutatnak az alkalmazott grafika hagyományos keretein. Nem pusztán „szép plakátokról” van szó, hanem olyan vizuális gondolkodásról, amely képes kulturális emlékezetet teremteni. Egy-egy színházi plakát vagy könyvborító sokak számára ma már összefonódik egy-egy korszak élményével.

A beszélgetés egyik legizgalmasabb része a mesterséges intelligencia témája volt. Az AI megjelenése ma már a vizuális művészeteket és a grafikai világot sem kerüli el, így természetesen ez a kérdés is szóba került. Arról beszélgettek, vajon meddig helyettesíthető az emberi kreativitás algoritmusokkal, és mitől marad mégis személyes egy alkotás. Bonyhádi Károly gondolatai különösen nagy figyelmet kaptak, amikor arról beszélt, hogy a technológia bármennyire fejlett is, az emberi tapasztalatot, intuíciót és érzelmi rétegeket nem tudja teljes mértékben pótolni.

A közönség érezhető érdeklődéssel hallgatta ezt a témát, hiszen a mesterséges intelligencia ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem kulturális és emberi dilemma is. A Signo című kötet maga is különleges vállalkozás. Nem hagyományos album vagy egyszerű retrospektív válogatás, hanem egyfajta vizuális napló, amelyben egy alkotói pálya állomásai rajzolódnak ki. A könyv egyszerre dokumentálja Bonyhádi Károly munkásságát és azt a kulturális közeget, amelyben ezek a munkák megszülettek.

A bemutató végén sokan maradtak még beszélgetni, dedikáltatni, személyes emlékeket felidézni. A könyvesbolt tere lassan közösségi találkozóhellyé alakult, ahol régi történetek és új gondolatok keveredtek egymással. Ez az oldott, közeli hangulat talán az est legnagyobb értéke volt: nemcsak egy könyvet mutattak be, hanem egy életmű mögött álló embert is. A Signo bemutatója így nem csupán kulturális eseményként marad emlékezetes, hanem olyan találkozásként is, amely megmutatta, hogy a vizuális művészet, a személyes történetek és az emberi párbeszéd ma is képes közösséget teremteni.

A Vas Megyei Reumaklub hét alkalomból álló önismereti tréninget indít elmélettel és gyakorlattal.

A  foglalkozások nyitottak, nemcsak reumabetegeknek szólnak, hanem más krónikus betegséggel élőket is várnak, hozzátartozók is részt vehetnek, sőt azok is, akik csupán szeretnék jobban megismerni önmagukat.

Helyszín: Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely, Antall József tér 1. 

A tréning témái:

Életerő, energia, erőforrásaim

1. alkalom

2026. február 27. 15.00

A civilizációs betegségeket kísérő krónikus fáradtság gyökere - a krónikus gyulladás Mit tehetek én magamért?

Előadó: Dr Hajdu Enikő

2. alkalom Ismerem-e az erőforrásaimat? Élek velük vagy visszaélek velük?

Kommunikáció az önismeret tükrében

3. alkalom Ismerkedés a kínai 5 elem karakterekkel DISC modell - önismeret, kommunikáció és együttműködés

4. alkalom Az emberi temperamentumokról Az érzelmi-lelki állapot 4 fő szerve

Nyugtalanság, feszültség, idegesség, lehangoltság, kimerültség, fáradékonyság

5. alkalom Az emberi idegrendszer működéséről – dióhéjban - laikusoknak

6. alkalom A szabályozatlan és érzékeny idegrendszer és mi a különbség a kettő között? Lágy, megengedő, finom szabályozótechnikák gyakorlása a mindennapokban.

7. alkalom Visszatekintés az elmúlt hónapokra

Mit hallottunk, mit tanulhattunk? Hogyan sikerült a tanultakat beépíteni a mindennapi életünkbe? Hogyan tovább?

A részvétel ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött!

Jelentkezési határidő: 2026. február 25.

Jelentkezés: reumabetegekmagyar@gmail.com

Most a termálfürdő medencéjében üldögélek, élvezem a kellemesen langyos, mondhatnám meleg vizet, a napos, de kissé hűvös időben jólesik fáradt tagjaimnak ez a víz. Azt mondják, hogy gyógyhatású, hát én nem tudom, mindenesetre eléggé sárgás a színe, és jellegzetes a szaga. Az előbb megpróbáltam kinyújtani a lábamat, de nem sikerült, belerúgtam az előttem elterülő nőbe, aki persze egyből rám ripakodott, hogy miért nem tudok vigyázni. Hiába, kicsi ez a medence ennyi embernek. Csak négy óra hosszat lehet itt tartózkodni, hogy átadhassuk a helyünket másoknak, de még így se jut be mindenki, a kollégák panaszkodnak néha, hogy idehurcolkodnak a családdal, aztán nem engedik be őket, mondván, hogy nincs hely. Örülök, hogy a mélyfúrások sikerrel jártak, és találtak termálvizet a föld alatt. Mikor is nyitották meg ezt a fürdőt? Azt hiszem, 1962-ben. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy a megnyitás előtti napokban itt járt Kádár János, és megnézte a termálfürdőt, meg az épülő sportház helyszínére is ellátogatott. A híradóban azt is mutatták, ahogy Kádár és kísérete felhörpintenek egy-egy pohár gyógyvizet a termálfürdő bejáratánál. Én is kóstoltam, a Csobogó büfében őrségi málnából és a termál vizének keverékéből készült gyógyvizet árusítanak, de én inkább megmaradok a kadarkai mellett, a gyógyvíz nem az én műfajom.

A csónakázótó nemcsak csónakázásra meg kellemes tóparti sétára ad lehetőséget, hanem a tó vizének felhasználásával hamarosan elkészül a strand is közvetlenül a tó mellett. A neve Tófürdő, és ez lesz Közép-Európa legnagyobb felületű szabadtéri medencéje. Tényleg hatalmas az egész, 100 x 100 méteres. A tó vizét engedik át a strandra, a szűrők elhelyezésénél én is segédkeztem. Természetesen ott leszek a nyitásnál, velem jönnek Gyurkáék is. A medence alapjait itt is társadalmi munkában ásták ki a dolgozók, én sem maradtam ki belőle, viszont cserébe tiszteletjegyet kapok majd, vagyis ingyen fürdőzhetek, igaz, nem lesz túl drága a belépő, felnőtteknek 3 forint, a gyerekeknek meg 1,50. A végén Szombathely igazi fürdővárossá alakul, hiszen ott van a Perint-parti népfürdő meg a városi strand is, és persze a termál, aminek a vizében most ücsörgök. Hát igen, a társadalmi munka elvárás napjainkban, akár akarjuk, akár nem, hozzá kell járulnunk ingyenes munkával a szocializmus építéséhez. A Művelődési- és Sportház építési munkálataiban is részt vettem.

Na, ideje kimennem a vízből, már teljesen ráncos a bőröm, úgy nézek ki, mint egy aggastyán. Remélem, jót tesz ez a termálvíz a fájós derekamnak. Azt hiszem, veszek magamnak zónapörköltet meg hozzá egy kis sört.

Fotók: Kiss Alex és Berzsenyi Dániel Könyvtár 

Könyvbemutató, Berzsenyi Dániel Könyvtár, 2025. december 5. 

A fuvaros lovasszekéren szállítja a tüzelőt, a déli órákban érkezik, a nyár valóban ki akarja még tombolni magát, sápadtan, ám hihetetlen erővel izzik a nap, a két ló fújtatva húzza be rakományát a kapualjon keresztül az udvarra.

A nagy darab férfi megrántja a gyeplőt, hő, a lovak abban a pillanatban megállnak, mindezt jól látom a konyhaablakból.

Magamra kapom a köntösömet, lerobogok a lépcsőn, azaz csak lerobognék, korai volt még azt gondolnom, hogy visszanyertem a régi erőmet, zihálva érek a földszintre.

A fuvaros végigmér.

– Juhos András?

– Igen, én vagyok.

A lovak izzadnak, legyek keringenek a szemellenzőjük körül. Az emeleti körfolyosókról kíváncsi szemek bámulnak ránk, a többségük nyugdíjas.

– No hát, meghoztam a tüzelőt.

A férfi leengedi a kocsi védőkorlátját, megbillenti az alját, a szén hihetetlen gyorsasággal zúdul a földre, fekete kavargó porfelhőt képezve maga körül.

Nem messze tőlünk az udvar sarkában ruhák száradnak a két fal között kifeszített kötélen, nézem, ahogy rájuk száll a por.

Hát ennek a porfelhőnek nem nagyon fognak örülni!

Már kint is van az udvaron Takácsné otthonkában, fején elöl csomózott kendőben.

– Mit csinálnak maguk?

A fuvaros a szénre mutat.

– Meghoztam a szenet.

– Azt látom. De miért nem szóltak, akkor nem teregettem volna ki a ruhákat. Most állhatok neki még egyszer. Van fogalmuk arról, mit dörgöltem, hogy tiszták legyenek, és most az egész kárba veszett. Vagy legalább szólhattak volna, hogy megjött a szén, szedjem le őket, ha már látták, hogy kiteregettem.

Bűnbánón Takácsné felé fordulok.

– Sajnálom, nem vettem észre, hogy itt vannak a ruhák.

Takácsné tovább zsörtölődik.

– Nem vette észre, nem vette észre, ugyan már, mit vesznek észre a férfiak? Hát mondja, ki fogja nekem kimosni még egyszer ezeket a ruhákat? Talán maga, Juhos úr? Már majdnem megszáradtak.

– Beteg vagyok, most nem tudok mosni.

Takácsné arca gúnyos.

– Jó kifogás!

Dühödten beszedi a ruhákat, egy borzas kutya ugat mellette.

A szén magas hegyben áll a pinceablak előtt, az én feladatom lesz belapátolni. A fuvaros arca és öltözéke is koromfekete. Összedörzsöli a tenyerét, várakozva néz rám. A szén árát már kifizettem, valószínűleg borravalóra vár, vagy egy kis italra, esetleg mindkettőre. Hívjam be a lakásba ezt a kosztól ragadó embert? Minden fekete lesz tőle, soha nem tudom majd levakarni.

– Várjon egy kicsit.

Felrohanok a lakásba (felvonszolom magam a lépcsőn), hozok egy kis pénzt meg egy pohár bort.

Az idei évben is megrendezésre került az EULAR (European Alliance of Associations for Rheumatology) vagyis az Európai Reumatológiai Egyesületek Szövetségének kongresszusa, melynek Barcelonában a Fira de Barcelona, Gran Via venue kongresszusi központ adott otthont. A nagyszabású eseményen a résztvevők száma meghaladta a 13 000-et, összesen 125 országból érkeztek reumatológusok, egészségügyi dolgozók, tudományos szakemberek, reumatológiai betegséggel élők, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. A kongresszuson 177 tudományos szekció zajlott, 1505 posztert mutattak be. A 25. alkalommal sorra kerülő találkozón az EULAR ösztöndíjasaként vehettem részt.

Mint minden évben, 2025-ben is óriási érdeklődés kísérte az EULAR 25. kongresszusát, mely a reumatológusok, tudományos közösségek, kutatók, reumatológiai betegséggel élők egyik kiemelkedő eseménye. A 2000-ben debütáló kongresszus az évek során a reumatológia területén tevékenykedők számára elsődleges platformmá nőtte ki magát, mert nemcsak az információk, a tapasztalatok és a legújabb kutatási eredmények megosztására ad lehetőséget, hanem azért is, mert az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a tudósok, a gyógyszeripari képviselők és a reumatológiai betegséggel élők egyszerre vannak jelen, találkozhatnak egymással, párbeszédet folytathatnak, betekintést nyerhetnek egymás szakterületeire, felfedezhetik a közös pontokat, megvitathatják a problémákat.

Az EULAR kongresszus nemcsak Európában, hanem világszerte elismerést vívott ki magának mind a gyakorlatban praktizáló orvosok és a klinikai kutatásokat végzők körében is. A rendezvény célja, hogy az élvonalbeli kutatások és a gyakorlati alkalmazás közötti kapcsolatot erősítse – a diagnózistól a betegellátásig – interaktív workshopok és innovatív szekciók segítségével.>

A reumatológiai betegséggel élők számára az EULAR PARE most is külön szekciókat szervezett. A technika fejlődése jelentős hatást gyakorol a reumatológiai betegséggel élőkre is, ezért az első PARE szekció a digitális technológiával foglalkozott, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk a mesterséges intelligencia korában, mennyire megbízhatóak az AI által generált információk, mit tehetnek a reumatológiai betegséggel élők, hogy ki tudják szűrni a valódi adatokat és meg tudják különböztetni az álhírektől. Szó volt arról is, hogyan tudnak a gyulladásos betegséggel élők megfelelő információkat találni a betegségükkel kapcsolatban.

A következő szekció azokkal a reumatológiai betegséggel élőkkel foglalkozott, akik valamilyen oknál fogva (alacsony jövedelem, kirekesztettség stb.) marginalizált helyzetbe kerültek. Ezt a szekciót úgynevezett „fishbowl” (gömbölyű akvárium) formában tartották. A lényege, hogy a pódiumbeszélgetésben résztvevők körben helyezkednek el, egy szék üresen marad. Aki a nézők közül hozzá szeretne szólni a témához, elmondani a saját tapasztalatát, véleményét, vagy kérdést szeretne feltenni, leül az üres székre, és addig beszél, amíg be nem fejezte a mondanivalóját, vagy más valaki a helyére akar ülni. Akkor feláll, a következő ember pedig elfoglalja a helyét.

Egy másik szekció a gyulladásos reumatológiai betegségek és a mentális zavarok közötti összefüggéssel foglalkozott. A reumatológiai betegséggel élők körében nagyobb arányban fordulnak elő mentális betegségek, mint például a depresszió vagy egyéb neurológiai kórképek, mint az általános populáció körében. A reumatológiai és a mentális betegségek között szoros kapcsolat mutatható ki, melynek gyökere a gyulladásos folyamatokban rejlik, és jelentősen befolyásolja a stressz mértéke. A depresszió és a stressz, illetve a reumatológiai betegségek kölcsönösen hatnak egymásra, ezért a kezeléskor a mentális problémákat is figyelembe kell venni, mint társbetegségeket.

A fájdalom és a fájdalom kezelése is szóba került a szekciók során. A fájdalom kellemetlen érzékszervi és érzelmi tapasztalat, mely szorosan kapcsolódik egy meglévő vagy potenciális szövetkárosodáshoz. A fájdalom személyes megtapasztaláson alapul, a fájdalomérzékelés szintjét biológiai, pszichológiai és szociális tényezők befolyásolják. A leggyakoribb krónikus fájdalmat a reumatológiai betegségek okozzák, és a leggyakoribb előfordulási helye a hát alsó szakasza. A krónikus fájdalom negatív hatást gyakorol az életminőségre, jelentősen lerontva azt. A fájdalom az orvos számára láthatatlan, a beteg szubjektív érzetén alapul, ezért az orvosok gyakran alulértékelik, és a beteg könnyen negatív spirálba kerül. A felismerés hiánya miatt a beteg stigmatizáltnak érzi magát, emiatt fokozódik az emocionális stressz, ami növeli a fájdalmat és depresszióhoz vezethet.

Mivel a reumatológiai betegségek bármely életkorban jelentkezhetnek, befolyásolhatják a párválasztást, a szexuális életet és a családtervezést is. A szekcióban többek között azzal foglalkoztak, milyen hatással vannak a reumatológiai betegségek a szexuális életre, hogyan nyilvánul meg a férfiak és a nők szemszögéből, hogyan befolyásolják a terhességet, milyen kezelési módokat lehet alkalmazni a várandóság alatt, és milyen fontos szerepet tölt be a betegedukáció.

A ritkábban előforduló reumatológiai betegségekről is szó esett, melyekre nem esik elég figyelem, mint például a kevert kötőszöveti betegség vagy a myositis (izomgyulladás). Külön kategóriát képviselnek a reumatológiai betegséggel élő gyermekek, ilyenkor nagy feladat hárul a szülőkre is, hogyan támogassák gyermeküket, hogyan segítsék át a nehézségeken, és segítsenek abban, hogy kiegyensúlyozott felnőtté váljanak. Krónikus betegségeknél nem mindegy, milyen életmódot élünk, megfelelő táplálkozással és fizikai aktivitással sokat tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat. A szekcióban körbejárták a bél mikrobiom és a gyulladásos betegségek kérdését, a személyre szabott mozgásgyakorlatok fontosságát, hogyan őrizhetjük meg csontjaink egészségét.

Egészségünk fenntartásához nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű alvás, amit a krónikus fájdalom és fáradtság megzavarhat. A betegség okozta hosszan tartó kimerültség testre és lélekre egyaránt negatív hatást gyakorol. Az EULAR 2023-as ajánlása a krónikus fáradtsággal foglalkozik. https://www.eular.org/web/static/lib/pdfjs/web/viewer.html?file=https://www.eular.org/document/download/762/a298ca0d-3468-4681-8e0e-159fe633af2a/699

A szekciókon kívül poszter-bemutatókon ismertették a különböző betegszervezetek a kampányaikat, gyakorlataikat. Marina Port Vell kikötőjében egy hangulatos étteremben zajlott a Family Dinner, a betegszervezetek képviselőinek részvételével, a tenger irányából jövő aranyló naplementében. A gálavacsorára pedig a Maritime Museum of Barcelonában, vagyis a Tengerészeti Múzeumban került sor. Barcelona ideális helynek bizonyult a kongresszus számára, közben sikerült egy kis időt városnézésre is szakítani, kellemes sétálni a La Ramblán, mely Barcelona legemblematikusabb sétálóutcája, meglehetősen hosszú, a Plaza de Cataluñától a Port Vell kikötőig elnyúlik, végén pedig a Kolombusz emlékmű található. A Kolumbusz Kristóf emlékmű lenyűgöz méretével, 60 méter magas. A legenda szerint Kolumbusz ezen a helyen állt meg Barcelonában Amerika felfedezése után, amikor hazafelé ment, és beszámolt egy új világról. Néhány indiánt is hozott magával. A Sagrada Familia kihagyhatatlan a programból, a soha el nem készülő Szent Család templom Antonio Gaudi mesterműve, építése 1882-ben kezdődött, és mind a mai napig tart.

Rendkívüli élményt jelentett a kongresszus minden résztvevő számára, ezúton szeretném megköszönni az EULAR-nak, hogy ösztöndíjukkal támogatták a részvételemet.

Together for a Healthier Life: Reflections from the 25th EULAR Congress in Barcelona

The 25th annual congress of EULAR (European Alliance of Associations for Rheumatology) took place this year in Barcelona, hosted at the Fira de Barcelona, Gran Via conference center. As one of the most prestigious global events in the field of rheumatology, the congress brought together over 13,000 participants from 125 countries. Attendees included rheumatologists, healthcare professionals, scientific researchers, and people living with rheumatic and musculoskeletal diseases (RMDs), all united by a shared commitment to improving patient care and fostering innovation. I had the honor of participating in this milestone event as a EULAR bursary recipient.

A Premier Platform for Rheumatology

Since its inception in 2000, the EULAR Congress has evolved into a cornerstone event for the rheumatology community, serving as a vital forum for the exchange of information, clinical experiences, and cutting-edge research. What sets the congress apart is its inclusive, interdisciplinary approach. Medical professionals, pharmaceutical representatives, researchers, and patients all engage in open dialogue, enhancing mutual understanding and collaboration across sectors.

The 2025 congress featured 177 scientific sessions and 1,505 poster presentations. These covered a wide spectrum of topics—from diagnostics and treatment approaches to patient education and policy. EULAR continues to champion the integration of advanced research with clinical practice, fostering this connection through interactive workshops and innovative thematic sessions.

Elevating the Patient Voice

A cornerstone of EULAR’s mission is ensuring that people living with RMDs are not only represented but actively involved in shaping research and care strategies. The PARE (People with Arthritis/Rheumatism in Europe) sessions at this year’s congress emphasized the increasing influence of digital technologies on patient experiences. Key discussions explored the reliability of AI-generated information, the challenge of distinguishing credible sources from misinformation, and how patients can advocate for themselves in a rapidly evolving digital health landscape.

An especially impactful session employed the “fishbowl” discussion format to address the concerns of marginalized patients—those affected by social or economic disadvantages. This interactive model gave participants the opportunity to share their personal experiences and engage directly with experts and fellow patients in a dynamic, inclusive setting.

Mental health was also a central theme. Research presented at the congress highlighted the strong correlation between inflammatory RMDs and mental health conditions such as depression and anxiety. These conditions often co-exist, sharing underlying inflammatory mechanisms and exacerbating one another. Recognizing and addressing mental health as a comorbidity is crucial to comprehensive patient care.

Addressing Chronic Pain and Lifestyle Impacts

Sessions on chronic pain underscored its complexity as both a sensory and emotional experience. Chronic pain, particularly in the lower back, is among the most prevalent and debilitating symptoms associated with RMDs. Speakers emphasized the importance of acknowledging patients’ subjective experiences, as underrecognition of pain can lead to emotional distress, stigmatization, and a deterioration in overall health.

The impact of RMDs on daily life, including family planning and sexual health, was another key focus area. Presenters discussed how these conditions affect intimate relationships, the differing perspectives of men and women, the implications for pregnancy, and safe treatment options during gestation. Throughout, the importance of patient education was emphasized as a cornerstone of empowerment and self-management.

Rare rheumatic diseases, such as mixed connective tissue disease and myositis, were also addressed. These conditions often lack sufficient visibility and funding, despite their serious impact. Children living with RMDs were highlighted as a particularly vulnerable group, underscoring the critical role of parental support in helping young patients lead balanced, healthy lives.

Lifestyle, Sleep, and Self-Care

Maintaining a healthy lifestyle was presented as a vital component of managing chronic illness. Sessions explored the relationship between gut microbiota and inflammation, the importance of personalized exercise regimens, and strategies to preserve bone health. One recurring theme was the essential role of restorative sleep, which is often disrupted by chronic pain and fatigue. The long-term exhaustion experienced by many RMD patients significantly affects both physical and emotional well-being. EULAR’s 2023 guidelines on managing chronic fatigue were discussed in this context.

Community, Culture, and Connection

In addition to the scientific program, numerous networking events allowed for informal exchanges of ideas and experiences. Patient organizations presented their initiatives during poster sessions, showcasing best practices from across Europe. A memorable "Family Dinner" took place at a scenic restaurant in Marina Port Vell, with representatives from patient advocacy groups enjoying a sunset over the harbor. The official Gala dinner was hosted at the Maritime Museum of Barcelona, adding a cultural dimension to the congress experience.

Barcelona proved an ideal backdrop for the event, offering participants a chance to explore the city’s iconic landmarks. Walks along La Rambla, a visit to the Columbus Monument, and an awe-inspiring tour of the Sagrada Família—the unfinished masterpiece of Antoni Gaudí—added moments of reflection and inspiration outside the conference halls.

A Transformative Experience

The 25th EULAR Congress was not only a professional gathering but also a deeply human experience. It fostered community, empowered voices, and reaffirmed the importance of patient-centered, evidence-based care in rheumatology. I am profoundly grateful to EULAR for supporting my participation and for continuing to champion a future where healthcare professionals and patients work together toward a healthier life.

A reumatológiai és mozgásszervi betegségek (RMD) okozta következményekre mielőbbi, összehangolt válaszra van szükség az európai polgárok, az egészségügyi és szociális ellátórendszerek, valamint a gazdaság védelme érdekében. Az RMD-ket gyakran „láthatatlan betegségeknek” is nevezik, róluk és hatásaikról rendkívül keveset tudnak mind az európai lakosok, mind a döntéshozók. Eddig túl gyakran hagyták ezeket figyelmen kívül a politikai és pénzügyi prioritások meghatározásakor. Annak ellenére, hogy második helyen állnak az orvoshoz fordulás okai között, és a legtöbb országban a háziorvosi ellátás 10–20%-át teszik ki, gyakoriságuk miatt nehéz megragadni jelentőségüket.

Jóformán minden uniós polgár közvetve vagy közvetlenül megtapasztalja, hogy mit jelentenek az RMD-k.

Több mint 200 különböző betegség tartozik ide, amelyek körülbelül 120 millió, vagyis minden ötödik európai embert érintenek. Gyakori tévhit, hogy az RMD-k az öregedés természetes következményei. Noha bizonyos kórképek, mint például az artrózis (oszteoartritisz) és a csontritkulás (oszteoporózis) idősebb korban gyakoribbak, a valóságban ezek minden életkorban előfordulnak, beleértve a kisgyermekeket és a fiatal felnőtteket is. A nők és a társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetű csoportok is nagyobb valószínűséggel érintettek. Csaknem minden európai polgár tapasztalja a saját bőrén, családtagja, barátja vagy kollégája révén az RMD-k fizikai vagy pszichológiai egészségére, szociális vagy gazdasági viszonyaira gyakorolt hatásait.

A leggyakoribb, terheket okozó, és a tevékenységeket akadályozó, nem fertőző betegségek közé tartoznak; hozzájárulnak a korai halálozáshoz.

Az RMD-k terhe drámai. Az általuk okozott gyulladás közvetlenül hozzájárul a magas halálozási rátával járó nem fertőző betegségek, például a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a mentális problémák kialakulásához. Az Európai Unióban az RMD-k a fizikai tevékenység akadályozottságának leggyakoribb okai, és az így, fogyatékossággal eltöltött életévek több mint felét teszik ki. A foglalkozási megbetegedésekért 38%, a munkahelyi egészségügyi problémákért mintegy 60%-ban felelősek. Gazdasági kihatásuk évente körülbelül 240 milliárd Euróra tehető, míg közvetlen költségeik az EU GDP-jének 2%-át teszik ki.

A reumatológiai és mozgásszervi betegségek innovatív, költséghatékony kezelési modellje a járóbetegellátásban veszélyben van Európában.

Az elmúlt évtizedekben hatalmas előrelépés történt az RMD-k kezelésében. Az új gyulladáscsökkentő, immunmoduláló és immunszuppresszív gyógyszerek kifejlesztése és bevezetése az európai egészségügyi rendszerek számára lehetővé tette egy költséghatékony, járóbeteg-ellátásra épülő, multidiszciplináris kezelési modell kialakítását, ennek köszönhetően kevesebb beteg szorul kórházi ellátásra, műtétre vagy kerekesszék használatára. Több ember képes az önálló életre és a társadalomban teljes értékű részvételre. Azonban ezek az előre lépesek veszélybe kerültek az egészségügyi trendek (a reumatológusok és szakellátók krónikus hiánya, fenntarthatatlan egészségügyi költségek), az európai demográfiai változások (idősödő népesség, csökkenő számú munkaerő) és az életmódbeli tendenciák (elhízás, mozgásszegény életmód) következtében.

Melyek a reumatológiai és mozgásszervi betegségek (RMD)?

Az RMD-k két fő kategóriába sorolhatók: gyulladásos és nem gyulladásos betegségek. A gyulladásos betegségek általában szisztémás, immunológiai eredetű betegségek (pl. reumatoid artritisz, lupusz, spondiloartritiszek, kötőszöveti betegségek, vaszkulitiszek stb.), amelyek az egész szervezetet érinthetik, és akár életveszélyes szövődményekkel is járhatnak. A nem gyulladásos állapotok közé tartoznak az izom- és csontrendszert érintő nagyon gyakori akut és krónikus betegségek, például az artrózis (oszteoartritisz), csontritkulás (oszteoporózis) és a krónikus gerincpanaszok. Mindkét típusú RMD súlyos fizikai, pszichológiai és társadalmi hatásokkal járhat az egyén életminőségére, jóllétére és munkakilátásaira nézve.

Az EULAR felhívása átfogó európai és nemzeti RMD stratégiák kidolgozására

Az egészségpolitikusok világszerte, így Európában is egyre jobban látják a krónikus, nem fertőző betegségek okozta növekvő veszélyeket. Az Európai Reumatológiai Egyesületek Szövetsége (EULAR) elismeri az ENSZ erőfeszítéseit arra nézve, hogy választ adjon ezekre a fenntartható fejlődési célokon keresztül és üdvözli az EU ambiciózus egészségügyi tervezetét, amely arra összpontosít, hogy kellő rugalmasságot biztosítson az európai egészségügyi rendszerekben ezeknek a betegségeknek, és kezelje a nem fertőző betegségek kérdését az „EU Egészségesebben Együtt Kezdeményezés” révén, valamint az „EU az egészségért” (2021–2027), az egészségesebb Európai Unió jövőképét felvázoló uniós cselekvési programban. Azonban az európai egészségügyi, szociális és munkaügyi politika jelenleg nem ismeri el az RMD-k jelentős terheit. Ehelyett a döntéshozók, nem szándékosan, de minimalizálják az RMD-k életminőségre gyakorolt hatását, szignifikáns szerepüket a tevékenységek akadályozásában, a nem fertőző betegségek magas halálozási arányának kialakításában, a korai halálozásban, és a korai nyugdíjba vonulásban.

Az EULAR felszólítja az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat, hogy dolgozzanak ki olyan stratégiákat (jogszabályi és jogilag nem szabályozott intézkedéseket, amelyek bevezetésre kerülnek reumatológusok, reumatológiában dolgozó nem orvos munkatársak és betegek támogatásával) amelyek tartalmazzák a következő pontokat:

Az ellátás minősége: az RMD-k prevenciójának, korai diagnózisának, kezelésének és rehabilitációjának javítása.

1. Az RMD-ket, mint nem fertőző betegségeket prioritásként kezelik az „EU Egészségesebben Együtt Kezdeményezés”-ben, és a nemzeti, ide vonatkozó tervekben. Ahol nincsenek ilyen tervek, ott kidolgozzák ezeket úgy, hogy szerepeljenek bennük az RMD-k is.

2. Megoldást keresnek a szakellátás időben való eléréséhez, amely Európában sokszor nem valósul meg a szakemberek – reumatológusok és szakdolgozók (fizioterapeuták, nővérek, foglakozásterápiás szakemberek, pszichológusok) tartós hiánya következtében.

3. Javítják az RMD-k korai diagnózisát a tevékenység korlátozottsága, a társbetegségek kialakulása, a korai halálozás, és a szociális terhek megelőzése érdekében.

4. Támogatják a költséghatékony, multidiszciplináris, betegközpontú kezelési, és tartós gondozási modelleket.

5. Előmozdítják az RMD-k megelőzését életmódbeli tényezők kezelésével, az időskori aktivitás támogatásával, kommunikációs és oktatási programokkal.

6. Támogatják a korszerű gyógyszerek fejlesztését, valamint a digitális technológiák tökéletesítését és alkalmazását a távgondozás területén, beleértve a gyermekeket és a ritka betegségekkel élőket is.

Szociálpolitika: intézkedések az RMD-k terheinek csökkentésére az egészséggel összefüggő életminőség, az oktatás és a foglalkoztatottság területén.

7. Elismerik az RMD-ket mint a tevékenység akadályozottságának egyik fő okát, és kihangsúlyozzák a megfelelő szociális gondoskodás és mentálhigiénés ellátás szükségességét.

8. Jogszabályi és jogilag nem szabályozott intézkedéseket vezetnek be, amelyek célokkal és ütemtervekkel segítik a befogadást szolgáló és rugalmas oktatási és munkahelyi intézkedéseket ahhoz, hogy a krónikus, nem fertőző betegségekkel (beleértve az RMD-ket is) élők visszatérhessenek és részt vehessenek az oktatásban és a munkában.

9. Intézkedésekkel és a források növelésével elősegítik a mobilitást és az akadálymentesítést, valamint az előre csomagolt árukhoz (gyógyszerek és háztartási termékek) való hozzájutást.

Kutatás és innováció: fejlettebb stratégiák kidolgozása az RMD-k megelőzése és kezelése terén.

10. Nagyívű, hosszú távú kutatási programokat indítanak az RMD-k, társbetegségeik okainak feltárására, kezelési és multidiszciplináris gondozási modellek kidolgozására, valamint a betegség kimenetel az egészségre és a szociális életben való részvételre gyakorolt hatásainak megismerésére

11. Elindítják a „Gyulladás, nem fertőző betegségek és társbetegségek Európai partnerség”-et a „Európai Horizont” égisze alatt, és növelik az RMD-kel összefüggő Európai Referenciahálózatok támogatását.

. Együttműködnek az orvosegyesületekkel és a betegszervezetekkel az EU és a tagországok bizonyítékokon alapuló szakmapolitikai döntéshozatalában, független, szisztematikus kutatási programok és monitorozás révén.

13.Támogatják és ösztönzik a betegek aktív részvételét a kutatásban és az egészségügyi technológiák értékelésében.

Fordította: Ortutay Judit

Jól sikerült a Magyar Reumabetegek Egyesülete és a Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány 2025. március 27-i betegfóruma, ahol a táplálkozási zavarokról beszéltem a megjelenteknek.

A fórumon körbejártuk a táplálkozási zavarok fogalmát, történetét, foglalkoztunk az étkezési problémák okaival, külön kiemelve a divat, a kortársak és a közösségi média szerepét, megnéztük, melyek a különösen veszélyeztetett csoportok. Érdekességképpen pár híres embert is megismertettem a közönséggel, akik saját bevallásuk szerint valamilyen táplálkozási zavarral küszködtek életük során, de sikerült kijönniük belőle. Megemlítettem többek között Diana Rosst, Demi Moore-t, Elton Johnt és Diana hercegnőt.

Ezután az étkezéssel kapcsolatos betegségek részletese ismertetése következett. A táplálkozási zavarok elsősorban mentális betegségek, az ezekben szenvedők az evésbe vagy éppen a nem evésbe menekülnek a problémáik elől. Egy idő után azonban a betegség átveszi az uralmat az életük fölött, már nem tudják kordában tartani, ami szélsőséges magatartáshoz vezethet, akár teljes ételmegtagadáshoz is, mely súlyos következményekkel jár. Az anorexia nervosa elsősorban a fiatal lányokat érinti, de bármelyik életkorban, bármelyik nemnél előfordulhat, akárcsak a többi étkezési zavar. Ismertettem a bulimia nervosát, melynek főbb jellemzője a falási rohamok utáni purgálás, bemutattam a mértéktelen evést (binge eating), melynél a falási rohamok nem járnak purgálással, az orthorexiát (túlzásba vitt egészséges táplálkozásra való törekvést), a picát (nem étkezésre szánt dolgok elfogyasztása pl. föld, papír), részleteztem az ételfüggőséget, az izomdiszmorfiát, ezen kívül a korlátozó elkerülő táplálék beviteli zavart (ARFID), és egyéb táplálkozással kapcsolatos kórképeket. Felolvastam egy anorexiáról szóló versemet is.

A jó hír az, hogy a táplálkozási zavarok gyógyíthatók, pszichoterápiával, a testi tünetek és betegségek kezelésével, a megfelelő mennyiségű és személyre szabott testmozgás megtanításával, a helytelen purgálási szokások megszüntetésével, és sokat segíthetnek a betegszervezetek is, ahol a már gyógyult betegek támogathatják társaikat a gyógyulás útján. Bemutattam a mediterrán diétát is.

A legközelebbi betegfórumon a gyógynövényekkel foglalkozunk majd.

Rozán Eszter legújabb regénye, az Amikor megrengett az ég – Szerelem a pusztítás árnyékában, egy megrázó történelmi regény, amely a második világháború egyik kevéssé ismert eseményére, Szombathely bombázására helyezi a fókuszt. A regény nem csupán történelmi dokumentáció, hanem egy mély emberi dráma is, amely a szerelem, a veszteség és a háború súlyos következményeit tárja az olvasók elé. A szerző érzékletes leírásai és alapos történelmi kutatásai révén az olvasó egy letűnt korszak világába csöppen, ahol a háború mindent felforgat, és az emberi kapcsolatok is új próbák elé kerülnek.

A regény 1946 kora őszén kezdődik, amikor Juhossy Dezsőné Téglás Katalin unokájával, Gyurkával a temetőbe látogat férje sírjához. Ez az esemény indítja el a visszaemlékezések sorát, amelyeken keresztül az olvasó megismerheti az 1905 és 1946 közötti időszak történéseit. Katalin múltjának felidézése során Szombathely városának virágzó időszakába is bepillantást nyerhetünk, ahol a békés életet egyre inkább felváltja a háborús fenyegetés. Az események csúcspontját a város bombázása adja, amely a szereplők életét végérvényesen megváltoztatja.

A könyv egyik központi témája a szerelem és a háború összefonódása. A történetben Katalin és férje kapcsolata egyfajta metaforája annak, hogyan befolyásolja a történelem a személyes sorsokat. A háború nem csupán fizikai pusztítást hoz, hanem érzelmi és erkölcsi dilemmák elé is állítja a szereplőket. Rozán Eszter rendkívül érzékletesen ábrázolja, hogyan változik meg a város lakóinak élete a bombázás után, milyen veszteségekkel és újrakezdésekkel kell szembenézniük.

A kötet egyik legnagyobb erőssége a történelmi hitelesség és a helyszínek részletes bemutatása. A szerző alapos kutatómunkája révén a korszak eseményei hitelesen jelennek meg a regény lapjain. Szombathely városa nem csupán háttérként szolgál, hanem szinte önálló szereplővé válik a történetben. Az olvasó végigkövetheti, hogyan alakult a város élete a békés időktől a háború pusztításáig, majd a háború utáni újjáépítésig.

A bombázás ábrázolása különösen megrázó és részletgazdag. A szerző nem csupán az események krónikáját adja, hanem bemutatja azokat a személyes tragédiákat is, amelyeket a bombázás okozott. A regény nemcsak a halálesetekről és a rombolásról szól, hanem arról is, hogyan próbálnak az emberek talpra állni egy ilyen katasztrófa után.

Rozán Eszter prózája érzelmekkel teli és érzékletes. A szerző különösen nagy hangsúlyt fektet a karakterek belső világának bemutatására, így az olvasó nemcsak kívülről szemléli az eseményeket, hanem szinte együtt érez a szereplőkkel. Az elbeszélés módja lineáris és visszaemlékezésekkel tarkított, amely segít az olvasónak megérteni a múlt és a jelen közötti kapcsolatokat.

A kötet bemutatójára 2025. március 4-én, Szombathely bombázásának 80. évfordulóján került sor, ami még inkább kiemelte a történet történelmi jelentőségét. Az eseményen elhangzottak megerősítették, hogy a könyv nem csupán egy irodalmi alkotás, hanem egyfajta emlékmű is azok számára, akik átélték a bombázás borzalmait. A bemutatón köszöntőt mondott Horváth Soma Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere és Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője. A kötetet Feiszt György történész, levéltáros ismertette. Közreműködött: Bujtás Ervin, Györkéné Mölcs Mária, Horváth György, Kelemen Zoltán, Kergyikné Léránt Erika, Rozán Eszter, Tóth Ernő Az Amikor megrengett az ég egy rendkívül erős történelmi regény, amely nemcsak a második világháború pusztítását mutatja be, hanem az emberi sorsok alakulását is ebben a nehéz időszakban.

Rozán Eszter műve mélyen megérinti az olvasót, és egy olyan korszakot elevenít meg, amelyről kevesebb szó esik a szépirodalomban. A könyv kiválóan ötvözi a történelmi hitelességet a személyes drámával, így nemcsak a történelem iránt érdeklődőknek ajánlott, hanem mindenkinek, aki egy lebilincselő és érzelmekkel teli olvasmányra vágyik.

Fotó: Tátrainé Irénke

Büki László fotója

2025. március 4-én 17.00 órai kezdettel kerül sor Rozán Eszter legújabb, a Szülőföld Kiadónál megjelent könyvének, az Amikor megrengett az ég - Szerelem a pusztítás árnyékában című regényényének bemutatójára Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.

1945. március 4-én érte Szombathelyt a 2. világháború alatt a legsúlyosabb bombatámadás . A 20-25 percig tartó légitámadás során 118 B-24-es bombázó, öt hullámban összesen 259,6 tonna bombát dobott a városra. Szombathely 4471 lakóházából 3575 sérült meg, ebből 1028 súlyosan megrongálódott. A március 4-i bombázásnak 303, a Szombathelyt ért bombázásoknak összesen 423 halálos polgári áldozata volt.

Rozán Eszter: Amikor megrengett az ég - Szerelem a pusztítás árnyékábancímű regénye a város légitámadásának 80. évfordulója alkalmából készült. A történet 1946 kora őszén kezdődik. Juhossy Dezsőné Téglás Katalin a temetőbe igyekszik az unokájával, Gyurkával. A férje sírjánál az asszonyban felidéződnek a régi emlékek, a huszadik század eleji boldog békeidők, amikor Szombathely a virágkorát élte. Az asszony számára nemcsak azért fontos ez az időszak, mert ekkor ismerkedett meg a férjével, hanem azért is, mert a 20. század eleji város éles kontrasztban áll a 2. világháború okozta pusztulással és veszteséggel. Katalin szívesen idézi vissza az ifjúságát az unokájának, Szombathely gazdag fürdőéletét a népfürdővel, a Divald-féle uszodával, a Geist-féle gőzfürdővel. A regényben megelevenedik előttünk a Jégpince, a korabeli színház, a villamos, az omnibusz. a Szent István Park, az arborétum, a város szórakozóhelyei.

Megjelenik a történetben Éhen Gyula, Márkus Emília, Bánó István erdőmérnök, az arborétum vezetője.

A huszadik század elejétől 1946-ig eltelt időszak nemcsak világviszonylatban és országosan bizonyult mozgalmasnak, és bővelkedett megrázó eseményekben, hanem a város életében is. Az első világháború, a Tanácsköztársaság, a Károly-féle gyermeküdültetési akció, melyben József Attila is részt vett, Károly király visszatérési kísérlete, ido világkonferencia, a második világháború, a történelmi események Szombathelyt sem kerülték el. A városban járt 1919-ben Kun Béla, 1946-ban Rákosi Mátyás, Molnár József Mikes püspök komornyikja pedig részt vett a püspök megszöktetésében. Juhossy Dezsőné Téglás Katalint a szombathelyi eseményekhez személyes tapasztatok, emlékek fűzik.

Amikor ifjúságuk megtörhetetlenségének és a jövőbe vetett hitük tudatában Katalin és Dezső összeismerkednek, még egyikük sem sejti, milyen vérzivataros évek várnak rájuk. Katalin tehát a temetőben mesélni kezd Gyurkának, elbeszéléseiben nemcsak Szombathely városának közelmúltbeli történelme tárul elénk, hanem Katalin és Dezső két világháborún átívelő szerelmi története is, melyet nem kíméltek a történelem viharai.

Részlet a regényből:

"Nagyapád iszonyatosan rettegett, hogy bombatalálat éri a házunkat, és a romok maguk alá temetnek minket. Félelme csak fokozódott, ahogy a bombák szörnyű hangok kíséretében becsapódtak a közelünkben. Ült a nemrégen összeeszkábált padon, reszketett, arcáról csorgott a veríték.

Egyszer csak felállt.

- Kimegyek az utcára. Ott legalább nem dőlhet rám a ház.

Én is felálltam, nagyapád elé léptem, hogy ne tudjon elmenni.

- Maradj itt, Dezső, a pincében sokkal biztonságosabb, mint az utcán!

Nagyapád a fejét rázta.

- Egyáltalán nem biztonságos itt. Az előbb is kivitte az ablakot a légnyomás, nézd meg, mindent üvegszilánk borít! Ha Piroska és Józsika nem ülnek odébb, akkor most… Nem, még kimondani sem akarom… Itt egyáltalán nem vagyunk biztonságban. Ez még csak nem is légópince, hanem a házunk pincéje.

- Nem az ablaknál ülsz, Dezső. Itt hátul megvéd ez a fal, nézd, milyen vastag, nem érhet semmi baj. Ha véget ér a légiriadó, akkor majd keresek üvegest, de addig is beragasztjuk majd keménypapírral, mert nem vagyok benne biztos, hogy olyan könnyen találok valakit, aki meg tudja csinálni, üveget meg pláne nem lehet beszerezni.

Nagyapád felnevetett.

- Papírral akarsz védekezni a bombák ellen? Nem hiszem, hogy működne.

Látszott nagyapádon, mennyire fél, szinte nem is volt magánál, a beszéde furcsán elmosódottá vált.

- Gyere velem te is, Kata!

- Tudod, hogy nem mehetek, én vagyok a légóparancsnok.

Nem ellenkeztem tovább, hagytam, hogy Dezső elmenjen. Azóta is mardos a lelkiismeret, amiért nem marasztaltam határozottabban. Nagyapád fél kézzel is hihetetlen gyorsan feltépte az ajtót, valószínűleg a pánik sokszorozta meg az erejét, és eltűnt a szemünk elől."

Rozán Eszter: Amikor megrengett az ég - Szerelem a pusztítás árnyékában

Szülőföld Kiadó, 2025.

Bemutató:

2025. március 4-e 17.00 óra

Berzsenyi Dániel Könyvtár

Szombathely, Dr. Antall József tér 1.

Köszöntőt mond: Horváth Soma, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere és Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője

A kötetet bemutatja: Feiszt György történész, levéltáros

Közreműködik: Bujtás Ervin, Györkéné Mölcs Mária, Horváth György, Kelemen Zoltán, Kergyikné Léránt Erika, Rozán Eszter, Tóth Ernő